Ratio educationis publicae, Második Ratio, 1806: királyi-állami tanügyi rendelkezés, iskolai szabálykönyv. - Az 1780-as években →Ürményi József közoktatáspol-ja eltért az 1777-i →Ratio educationistól, majd az 1790-es évek is számos új tanügyi tartalmi, szervezeti problémát vetettek fel, s szükségessé vált a m. közokt-ügy alapelveinek új összefoglalása. A dokumentum már 1802: elkészült, a kir. 1806: tette közzé. Budán jelent meg nyomtatásban: Ratio educationis publicae totiusque rei literariae per regnum Hungariae et provincias eidem adnexas (Mo. és a társországok átfogó isk. oktatási, nevelési rendszere). - A ~ jelentős, mert ennek alapján folyt a mo-i isk-kban a tanítás az egész reformkor idején. A prot-ok számára nem volt kötelező érvényű, mivel számukra az 1790/91-i ogy. törv-nyel biztosította a tanügyi autonómiát. S míg az 1777 -i Ratiót teljes egészében Bécs és az osztrák abszolutizmus sugalmazta, addig ez a ~ a bécsi udvar és a m. nemesség kompromisszumának szülötte: korlátok között ugyan, de a sajátos m. tanügyi problémákra is igyekezett megoldást adni, nem nélkülözve a felvilágosodás hatásainak mérsékelt érvényesítését sem. - A közjó alapja a nevelés - hangsúlyozza a ~ előszava, éppen ezért fontos a közokt-ügy rendezése. Mo-on ez különösen bonyolult feladat, mert 7 nemzetiség él az ország határain belül, „akik mind saját nyelvükkel élnek”; vallásilag ugyancsak vegyes a lakosság. Ezzel kapcsolatban két alapelvet szögez le a ~: minden nemzeti kisebbséget saját nyelvén kell oktatni a népisk-kban; és kerülni kell mindenütt a felekezeti nézeteltéréseket, azaz kerülni kell a tananyagban, a tankv-ekben, az isk. magyarázatok során mindazt, ami sérelmes lehet a vallási és nemzetiségi tolerancia szempontjából. - A korábbiakhoz képest a ~ újszerűen szervezte meg a városi népisk-kat: tananyaga kifejezetten a városi iparos és kereskedőrétegek igényeit szolgálta. Ezzel meghonosította a 3 o-os, 3 tanítós polgári isk. egyik kezdeti formáját. Valójában ilyen polgár-isk. volt a 6 tankerületi székhelyen működő norma-iskolaegyüttesek minta népisk-ja is. - A ~ben találhatók az első áll. rendelkezések a leányisk-ról, mert részletesen szól a falusi, valamint a városi leányok iskoláiról és a nemesi leányok int-eiről. - A középszintű alapozás nagyobb biztonsága érdekében a kisgimn. 4 o-sá vált. Így kialakult a 6 o-os gimn-ból és a 2 évf-os akad. bölcseleti tagozatból álló, 10-18 éves tanulókat oktató középszintű isk-struktúra. - A ~ az 1777-i Ratióhoz képest egyszerűsítette a középszintű okt. tantárgyi sokféleségét, logikusabbá tette a tantárgyak egymásutánját, magasabb o-okba vitt olyan tananyagrészeket, amelyek alacsonyabb szinten nehéznek bizonyultak. Célszerűbb beosztással, a módszerekre vonatkozó utasítások szabatosabb megfogalmazásával jobb lehetőséget teremtett a tamtervi célok elérésére. - Jelentős újítása a ~nek, hogy a gimn. o-okban - bár az okt. nyelve a lat. maradt - gondot fordított arra, hogy a tanárok a tanulók anyanyelvén - m. diákok esetén m-ul - is megmagyarázzák a tananyagot, mert „Európa műveltebb népeinek példája tanítja ezt”. A lat. mellett tehát gimn. tanítási nyelvvé emelte a m-t, ill. az anyanyelvet, első ízben a m. iskolatört-ben. - A ~ az első, tankötelezettséget előíró áll. rendelkezés. Felhívja a hatóságokat: hassanak oda, hogy a gyermekek 6 éves koruktól járjanak a népisk-ba; aki jobb tehetségű, az előbb is mehet, de a gyengébbek is végezzék el 12 éves korukig az előírt népisk. tananyagot. Az a szülő, aki nem gondoskodik gyermeke isk-ba járásáról, büntetés alá eső vétséget követ el, és ha alacsony társad. rendű, testi fenyítést is kiszabhat rá a megyei hatóság. - A ~ben már az Ürményi József által csökkentett számú tanker-beosztás található, székhelyeik: Buda, Pozsony, Kassa, Győr, Nagyvárad, Zágráb. Változatlan a tanker. főigazgató és a tanker. népiskolai felügyelő funkciója. - A ~ kijavította az 1777-i Ratio legfőbb hiányosságait, számos új, fontos és szükséges tényezőt honosított meg a hazai tanügyben. De nem változtatott a latinos kultúra eszményén, mert a lat. nyelvű közhivatal betöltésére való felkészítés lebegett szerzői szeme előtt; a korabeli társadalom- és természettud-ok friss eredményeit ismerő, a korszerű mezőgazd-hoz értő, a kor hazai és világirod-át élvezni tudó nemes és polgár nevelése nem volt célja; a jogtud-on, áll. és megyei közhivatalokon kívül a polg. hivatásokra, foglalkozásokra való magasabb szintű felkészítés sem szerepelt programjukban. Tény azonban: a két Ratio educationis szorosan egybetartozik, mindkettő jelentős mértékben hozzájárult a m. isk-ügy fejlődéséhez: az első érdeme az úttörés, a másodiké pedig a beteljesítés. - M-ul: Ratio educationis. Az 1777-i és az 1806-i kiadás magyar nyelvű fordítása. Ford., jegyzetekkel és mutatókkal ellátta Mészáros István. Bp., 1981. M.I.

M. Kv-szle 1980/4:350; 1983/2: 129. (Mészáros István: Az 1777-i és az 1806-i Ratio educationis tankv-ei) - M. Ped. 1985/2:190. (Uő: Két Ratio educationis: hanyatlás vagy kiteljesedés?)